Idegen emlékek nyomában Nápolyban és Budán

Évekkel ezelőtt egy lomtalanítás során találtam néhány fényképet a Thököly úton. Mellettük bontatlan házi lekvárok és befőttek sorakoztak egy polcon. A kihelyezett holmi azt a benyomást keltette, mintha a lakás idős tulajdonosának halála után az új lakó számára – aki lehetett akár egy örökös, akár egy vadidegen, aki megvette a lakást –, az ott talált személyes tárgyak nem képviseltek volna semmilyen értéket, így hát az első adandó alkalommal megvált tőlük.

Mindez persze csak feltételezés, az igazságot valószínűleg sosem fogom megtudni. A gondolat, hogy valakinek a fényképei, melyek mind egy-egy visszahozhatatlan pillanat lenyomatai, rövidesen megsemmisülnek, egyáltalán nem tetszett. A képeket hát fogtam és eltettem.

A nyolc fotográfiából különösen az a négy fekete-fehér keltette fel a figyelmemet, melyeken egy fél évszázaddal ezelőtti olaszországi nyaralás emlékei lettek megörökítve. Egy ideig nézegettem őket, és elhatároztam, hogyha egyszer Nápolyban járok, felkeresem a helyszíneket, és megnézem, hogy festenek most.

Aztán a képek egy fiók mélyére kerültek, és szinte teljesen elfelejtkeztem róluk. Néhány évvel később azonban nem sokkal nápolyi utam előtt szerencsésen újra a kezembe kerültek, és alig vártam, hogy a saját szememmel láthassam mindazt, amit egy idegen látott ötven évvel ezelőtt, akinek a fényképei véletlenül hozzám kerültek.

A helyszíneket újrafényképeztem, és párba állítottam őket a lomtalanításon lelt felvételekkel.

kút
Fontana del Gigante vagy másik nevén Fontana dell’Immacolatella

Annak a három képnek a helyszínei, amelyek Nápolyban készültek, ugyanazon az út mentén találhatók, egészen kis területen.

1
Porto di Santa Lucia

A képeken dátum sajnos nem szerepel, az autókból következtetve a hatvanas évek első felében készülhettek.

pálmafa
Via Partenope

Az első három felvételen Nápoly, a negyediken pedig Capri szigete lett megörökítve.

Capri
Porto di Marina Grande – Capri kikötője

A helyszíneket nem volt nehéz megtalálni. A fényképeket megszámozták, és a hátoldalukra valaki gondosan lejegyezte, hogy pontosan hol készültek, és mi látható rajtuk.

IMG_2997

A számozásból arra lehet következtetni, hogy legalább harmincnégy felvétel készült, a 34. a Via Partenope egy részletét ábrázoló kép. A helyszínek megkeresése és az eredetihez leginkább hasonlító nézőpont megtalálása olyan jó szórakozásnak bizonyult, hogy nagyon sajnáltam, hogy nem néztem jobban körül annak idején a Thököly úton, lehetséges, hogy a törött székek és leselejtezett kockatévék között ott hevert a nyaralás többi képe is szétszóródva.

A másik négy felvétellel sokáig nem nagyon foglalkoztam, ezek hátoldalán nincs semmi sem feljegyezve, szokványos családi képek lehetnek egy kirándulásról a budai hegyekben, a ruhákból ítélve pedig később készülhettek, mint az olaszországi nyaralás felvételei. Az első napsütéses tavaszi napon azonban, amikor mi is a budai hegyekbe kirándultunk, fogtam a képeket azzal az eltökélt szándékkal, hogy ezeknek a helyszíneit is megkeresem, és lefényképezem.

Két helyszínt sikerült beazonosítanom. Az első képen egy nő egy kisfiú kezét szorítva száll ki a fogaskerekűből, a megállót sajnos nem tudom megállapítani, de egészen biztosan nem a svábhegyi, ahol az én felvételem készült.

fogaskereku
Kiszállás a fogaskerekűből

A második képen az úttörővasút a helyszín, a háttérben középen ugyanaz a nő vezeti a szőke kisfiút, a fókusz azonban egy idősebb, szintén szőke kislányra esik, aki az objektívbe mosolyog.

gyermekvasut
Az úttörővasút

A képeket továbbra is őrzöm.